Kísérletezés önfenntartással, avagy kiskakas a szemétdombon.

2011. november 13., vasárnap


Hajjajj! Régen írtam... Köszönöm a kedves érdeklődéseket. :) Mindenkivel tudatom, hogy nem, nem fagytam meg /csak a kerti csap, nem tudom menthető-e még'?/ Sőt a sparhelten kívül egyéb, alternatív fűtőberendezéssel is rendelkezem már. Úgy hívják, hogy szerelem. :D

Nem is tudom hol kezdjem a mesélést, olyan rengeteg minden történt! Talán egy egyszerű felsorolással. :)
  • A tyúkok után beköltözött hozzánk egy kutya is, tisztességes nevén Szenna, aki nem "Ájton", mert nem az autóversenyzőről kapta a nevét, és ráadásul lány is - "A családtag" fedőnéven is szerepelhet a későbbiekben.
  • Úgyszintén beköltözött egy kerti "toalett" -álnevét itt nem közölném-, egyesek árnyékszéknek is nevezik olykor.
  • A fát felvágák/hasogatták a táncostársaim. Nagyon nagy köszönet és hála érte, nélkülük biztos meg is fagytam volna!
  • Volt lomtalanítás, ahonnan hoztunk sok gyújtóst, mert az emberek valami érthetetlen módon kidobják a rőzsét, amikor majdnem mineki fával tüzel... A legjobb benne, hogy még össze is kötik kévékbe, tehát nekem csak be kellett tárazni a pincébe. Kevésbé pozitív, hogy nem rendelkezem kézikocsival, mert így csak a töredékét tudtuk elhozni annak a hatalmas mennyiségnek, ami szerte a faluban kint volt. Najóó, valami a Kommunális Kht.-nek is hagyni kell ugyebár. :D :)
  • Hoztunk kukoricacsutkát is a kukoricaföldről, amiből lehetne több, de nem volt táposzsákunk először elég, amibe szedhettünk volna. Ez a kérdés a lomtalanítással szintén megoldódott. Szívünk csücske egy piros, libás-pulykás-tyúkos darab. :D
  • Még mindig a lomtalanításnál maradva, a szomszédok jóvoltából a leendő kiskertbe szilvafalombot és egyéb zöldág máradékokat terítettem szét, komopsztálás és talajtakarás címen.
  • Árulgatok a bajai bolhapiacon.
  • Bent felszerelésre került az ajtó elé a függöny, van már ruhaszárító alkalmatosságom is.
  • Tojnak tojást a tyúkjaim! A héten hat darabot termeltek eddig, vagyis az elmúlt három napban, mióta észrevettem.
  • Tegnap végre megforították a fiúk az ajtó pántolását, úgyhogy be tudok jönni, anélkül hogy felrúgnám a komposztos vödröt. :D
Mindeközben gyakorlótanítok, amit nagyon szeretek, kisebb-nagyobb sikerekkel a sulit is csinálom, meg az egyéb ház körüli munkákat. :) Nagyon jól érzem magam! Ettől jobb döntést nem is hozhattam volna, minthogy hazaköltöztem. Köszönöm mindenkinek az erkölcsi és anyagi és fizikai támogatást. Nélkületek nem biztos, hogy sikerülne! :)