Kísérletezés önfenntartással, avagy kiskakas a szemétdombon.

2012. február 3., péntek

Nálunkfelé a leányok így élnek...

Régen írtam, mert egészen eddig nem történt sok említésre méltó dolog. Fát vágtunk, segítettünk egy barátunknak fűrészelni, aki tanyán lakik, pihentünk, vizsgáztam, Pesten voltunk. Az ünnepek óta így telt az idő.

Aztán az elmúlt pár napban sok minden megesett.

Legelőször is felfedeztük, hogy a tyúkok lábával valami nincs rendben. Először azt hittem, csak nem jól látok, aztán kiderült, hogy egy kivételével mindegyik rendelkezik a "meszes láb" nevű betegséggel. Ezt a tyúkatka okozza, ami beeszi magát az állat pikkelyes lábbőrébe, amitől megvastagszik és fáj a tyúk lába (és ami rendkívül gusztustalan számomra, de valahogy kénytelen vagyok felülemelkedni a dolgon...).




Az internetnek hála gyorsan rájöttünk a megoldásra. Jó zsíros krémmel kellett bekenni őket. Ez felpuhítja a bőrt, és megfulladnak az atkák, mert a zsíros krém alatt nem kapnak levegőt. Mindez nem volt egyszerű mutatvány, tekintve, hogy a tyúkok félig vadak. :) Holnap langyos szappanos vízzel lemossuk, aztán megint krémezés következik, amíg csak a tünetek jelentkeznek. A helyüket kialmoltuk, és egy réteg szalmát elégettünk bent, hogy a serkék is elpusztuljanak.

Voltunk sétálni és gyűjtöttünk egy zsák gledícsia termést, amit hántolás után a tyúkoknak fogunk adni. Ennek a magnak nagyon nagy a fehérje tartalma és különböző ásványi anyagok is találhatóak benne, nem csak állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas.

Séta közben találtunk egy lenyúzott vaddisznó tetemet. Nem volt szép látvány, sem a kanálispart a rengeteg szeméttel, és a kiszipolyozott, vegyszerezett termőföldekkel. Tudtuk, hogy a mélyen felszántott talajban, ilyen hideg időben haldoklanak a talajlakó élőlények, vagy már nem is léteznek.



A pincében eddig szám szerint 10 egeret fogtunk, akiket sajnos kénytelenek voltunk a talajlakó élőlények sorsára, az örök sajtmezőkre juttatni, mert nagyon elszaporodtak és mindent megrágnak. Egérragaccsal és egy békebeli egérfogóval álltunk neki a műveletnek, ragacsba beragadtak, ketrecbe beszorultak, a többi már nem az én feladatom volt, hála égnek!

A hideg idő is próbára tett bennünket! A vízvezeték egy része megfagyott a pincében, amire 10 éves ittlakásunk óta nem volt példa... Első nap botra tekert égő ronggyal sikerült helyre hozni, de második nap már csak a disznópörzsölő segíthetett... :D

Mára leesett a hó, még mindig nagyon hideg van, a kutyát is be kellett zárnunk, hiába nem szeretne a pincében éjszakázni, mi meg azt nem szeretnénk, ha megfagyna a -20-ban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése