Kedves Olvasók!
Lejárt az egy év, amit a blog elején kitűztem. Több nagyon fontos fordulópont is történt az életünkben ez alatt az egy év alatt. Többes számban írom, mert közben családot alapítottam, férjhez mentem és januárra várjuk a kisbabánkat. Tavasszal kiköltözünk az áhított tanyánkra, ahol elkezdjük végre "AZ ÉLETET". Lassan befejezem a tanítási gyakorlatot és érzékeny búcsút veszek a tanári szakmától és vele az egytemtől.
Rengeteg dolgunk van még a kis Bab érkezése előtt, ezért várhatóan továbbra is csak időközönként jelentkezünk új bejegyzéssel, de már nem itt, hanem az új, családi blogunkon.
Itt most megosztok néhány fényképet az elmúlt félév történéseiből.
A kertünk szépen termett, mindig biztosította azokat a tápanyagokat, amikre éppen szükségünk volt. A kisBab fogantatása előtt a folsavban és vasban gazdag spenót termett, aztán az uborka, a hagyma, kukorica, napraforgó, a kicsit megkésett paradicsom és paprika és most ősszel, ahogy nő a vasszükségletünk, úgz érett be a cékla és a sütőtök is.
A tyúkok is sok tojást tojtak, egész nyáron nem kellett vennünk. Gyarapodtunk két vörös egyeddel, akik egy tojótelepről származnak. Amennyire nem szerettem őket, mára annyira a szívemhez nőttek. Igazi egyéniségek! Mindenhová felmásznak, állandóan a lábunk alatt sündörögnek és szó nélkül megtámadják a kutyákat. :D A tanyasi tyúkok közül sajnos a kopasznyakú az örök vadászmezőkre távozott- megette a kiskutya.
A kutyák egyre nehezebben viselik a kicsi udvart, minden napra kitalálnak valami újabb csínytevést, sokszor szó szerint az idegeinken táncolnak! Reméljük, hogy ez megváltozik, amint nagyobb teret kapnak a költözéssel.
KÉPEK HAMAROSAN! :)
Lejárt az egy év, amit a blog elején kitűztem. Több nagyon fontos fordulópont is történt az életünkben ez alatt az egy év alatt. Többes számban írom, mert közben családot alapítottam, férjhez mentem és januárra várjuk a kisbabánkat. Tavasszal kiköltözünk az áhított tanyánkra, ahol elkezdjük végre "AZ ÉLETET". Lassan befejezem a tanítási gyakorlatot és érzékeny búcsút veszek a tanári szakmától és vele az egytemtől.
Rengeteg dolgunk van még a kis Bab érkezése előtt, ezért várhatóan továbbra is csak időközönként jelentkezünk új bejegyzéssel, de már nem itt, hanem az új, családi blogunkon.
Itt most megosztok néhány fényképet az elmúlt félév történéseiből.
A kertünk szépen termett, mindig biztosította azokat a tápanyagokat, amikre éppen szükségünk volt. A kisBab fogantatása előtt a folsavban és vasban gazdag spenót termett, aztán az uborka, a hagyma, kukorica, napraforgó, a kicsit megkésett paradicsom és paprika és most ősszel, ahogy nő a vasszükségletünk, úgz érett be a cékla és a sütőtök is.
A tyúkok is sok tojást tojtak, egész nyáron nem kellett vennünk. Gyarapodtunk két vörös egyeddel, akik egy tojótelepről származnak. Amennyire nem szerettem őket, mára annyira a szívemhez nőttek. Igazi egyéniségek! Mindenhová felmásznak, állandóan a lábunk alatt sündörögnek és szó nélkül megtámadják a kutyákat. :D A tanyasi tyúkok közül sajnos a kopasznyakú az örök vadászmezőkre távozott- megette a kiskutya.
A kutyák egyre nehezebben viselik a kicsi udvart, minden napra kitalálnak valami újabb csínytevést, sokszor szó szerint az idegeinken táncolnak! Reméljük, hogy ez megváltozik, amint nagyobb teret kapnak a költözéssel.
KÉPEK HAMAROSAN! :)