Üdvözlök mindenkit!
Ki vagyok, miért vagyok itt, mit fogtok találni, ha időről időre tiszteleteteket teszitek a blogon?
Körülbelül 17 éves korom óta álmodozom arról, hogy egyszer majd tanyán fogok élni. Akkor még talán kicsit romantikusabb elképzeléseim voltak erről az életformáról. Miután beiratkoztam néptáncra, magával ragadott a zene és a tánc szeretete és mindent tudni akartam a hagyományainkról. Érdekeltek a paraszti élet hétköznapjai, az ünnepek, a táncalkalmak és mindenekelőtt, lévén nő vagyok, a népviseletek. Mire egyetemre kerültem, nem volt kérdés, hogy a magyar szak melllé a néprajzot veszem fel. Addig is minden számomra elérhető irodalmat elolvastam a témában. Két év minorképzés után azonban úgy dönötöttem, hogy nem leszek kutató és a tanári pályát választottam. Jelenleg tehát tanári mesterképzésre járok.
Kicsit több, mint fél éve kezdett el intenzíven foglalkoztatni az a kérdés, hogy tudnám elkerülni a mókuskereket, amibe másfél év múlva, mikor vége az egyetemnek, belépni készülök. Egy ideje tudom, hogy nem szeretném "hagyományos", "normális" iskolában tanítani, és mostanában már maga a tanítás is kérdésessé válik számomra, legalábbis klasszikus értelmében.
A legelső gyakorlati lépést a SZÖSZ-nek, azaz a Szeri Ökotanyák Szövetségének köszönhetem, akik megszervezték tavaly Kisteleken a Biogazda tanfolyamot. Akkor még párral az oldalamon, azt gondoltam, gyerekjáték, megcsináljuk ketten, nem érdekes milyen nehézségekbe ütközünk, a természetközeli életmód megér mindent.
Azóta sokat változott a szemléletem, sokat tapasztaltam, gyakorlatban is, így már nem vagyok olyan forrófejű, főleg, hogy egyelőre egyedül vágok neki az önfenntartás rögös útjának.
Ezen a nyáron rengeteget utaztam, sok embernek sok beszélgetést és tapasztalást, iránymutatást és bíztatást köszönhetek. Aztán Nagyszékelybe érkeztem, ahol részt vettem az idei Nyári Élőfalu Találkozón. Nos, itt pattant ki az a zseniális ötlet a fejemből, hogy most azonnal megpróbálom az önfenntartást elkezdeni. Tekintettel a gazdasági és a morális helyzetre, úgy döntöttem nem várok tovább, mert nincs mire.
Így aztán ősztől hazaköltözöm a családi házunkba, ahol egy nyárikonyhát fogok lakhatóvá tenni és ott élni egy éven át. Folytatom az egyetemet, de áthelyezem a hangsúlyokat és megpróbálom a pénzt minél teljesebb mértékben nélkülözni az életemből. Ez az elején nem lesz egyszerű. A felújítási munkálatok nagy részét ugyanis kompetens ismerősök hiányában kénytelen vagyok szakemberekre bízni, bár ki tudja? Kedves olvasók, bátran lehet jelentkezni, ha értetek valamihez... :) Kalákát fogok szervezni, amit a közösen elvégzett munkán túl a közösen elfogyasztott finom étel és a jó beszélgetés tesz majd élvezetessé. Építünk komposzt toalettet, meszelünk és komposzthalmot rakunk, hogy tavasszal el tudjam kezdeni a saját zöldségek termesztését.
Hát Zsófiám, Isten éltessen kigondolásod alkalmából! Látom sokmindent elindított benned ez a pár hét, csak erőt tudok küldeni, gyűjtsed, aztán meríts belőle egy nagyot és valósítsd meg az álmod! Ha máshogy alakul is, csak tanultál belőle. Én követem az eseményeket!
VálaszTörlésén a helyedben másik betűtípust választanék, ez egy perc után olvashatatlan
VálaszTörlésCsatlakozom az előttem szólóhoz! Én két sort sem bírtam végig olvasni ezzel a betűtípussal... pedig érdekelne a téma :)
VálaszTörlésKöszönöm az építő kritikákat! :) A hiba javítva, ha ez sem jó, szóljatok bátran. ;)
VálaszTörlésez jó!!!!! :))
VálaszTörlés