Kísérletezés önfenntartással, avagy kiskakas a szemétdombon.

2012. október 19., péntek

Kedves Olvasók!

Lejárt az egy év, amit a blog elején kitűztem. Több nagyon fontos fordulópont is történt az életünkben ez alatt az egy év alatt. Többes számban írom, mert közben családot alapítottam, férjhez mentem és januárra várjuk a kisbabánkat. Tavasszal kiköltözünk az áhított tanyánkra, ahol elkezdjük végre "AZ ÉLETET".  Lassan befejezem a tanítási gyakorlatot és érzékeny búcsút veszek a tanári szakmától és vele az egytemtől.
Rengeteg dolgunk van még a kis Bab érkezése előtt, ezért várhatóan továbbra is csak időközönként jelentkezünk új bejegyzéssel, de már nem itt, hanem az új, családi blogunkon.

Itt most megosztok néhány fényképet az elmúlt félév történéseiből.
A kertünk szépen termett, mindig biztosította azokat a tápanyagokat, amikre éppen szükségünk volt. A kisBab fogantatása előtt a folsavban és vasban gazdag spenót termett, aztán az uborka, a hagyma, kukorica, napraforgó, a kicsit megkésett paradicsom és paprika és most ősszel, ahogy nő a vasszükségletünk, úgz érett be a cékla és a sütőtök is.
A tyúkok is sok tojást tojtak, egész nyáron nem kellett vennünk. Gyarapodtunk két vörös egyeddel, akik egy tojótelepről származnak. Amennyire nem szerettem őket, mára annyira a szívemhez nőttek. Igazi egyéniségek! Mindenhová felmásznak, állandóan a lábunk alatt sündörögnek és szó nélkül megtámadják a kutyákat. :D  A tanyasi tyúkok közül sajnos a kopasznyakú az örök vadászmezőkre távozott- megette a kiskutya.

A kutyák egyre nehezebben viselik a kicsi udvart, minden napra kitalálnak valami újabb csínytevést, sokszor szó szerint az idegeinken táncolnak! Reméljük, hogy ez megváltozik, amint nagyobb teret kapnak a költözéssel.

KÉPEK HAMAROSAN! :) 

2012. június 15., péntek

Képek

























Képek

No, most vizsga után vagyok, töltök fel pár képet, hogy pótoljam a lemaradásokat! Iszonyat sok mindenről kellene írnom, nagyon szép a kert! Főztünk is sok finomságot, új kutyunk is van, meg két új tyúk.  Sajnos a kiskacsák, amiket a képeken látni fogtok már az örök vadászmezőket tapossák, mert a májusi hidegben megfáztak.














2012. április 12., csütörtök

Kert

Eléggé kezdetleges kertészek vagyunk, bár egyikünknek sem ez az első éve, hogy próbálkozik valamivel. :)

Kezdetnek két nagyobb ágyást alakítottunk ki a korai veteményeknek. Ebbe lila- és vöröshagyma, fokhagyma és spenót került, egyik oldalon szegélynek pedig kapor. Két kisebbe pedig korai zöldbabot vetettünk. Próbálkoztunk még salátával és petrezselyemmel, de azok egyelőre nem keltek ki. Csak próbaképpen vettük ezt a két magot, vetőszalagosak, és nem tájfajták, hát annyit is érnek. :S

Közben nevelgetjük a palántáikat is, többfajta paradicsom, kápia paprika, metélő fokhagyma és még pár fajta növény. Szépen kikeltek, most tűzdeltük őket, fejlődnek rendesen, remélem a kiültetésig minden rendben lesz velük.

Próbáljuk permakultúrásan tervezni a kertet, de azért nem túl nagy a tapasztalatunk ezen a téren. egyikünk sem vett még részt ilyen tanfolyamon, és ahogy az árakat és a pénztárcánkat elnézem, lehet nem is mostanában fogunk.  :D :D :D

Valószínűleg itt is igaz az a két mondás, hogy a "gyakorlat teszi a mestert" valamint, hogy a "jó pap holtig tanul". Időnk végülis van (haha, lenne, ha nem járnék egyetemre)  kísérletezgetni, úgyhogy szépen lassan kitapasztaljuk, hogy mit hogyan kell.  :)

Amit eddig elvetettünk, az mind szépen fejlődik, szerencsére a fagyok sem ártottak nekik.

A fűszerkertemet is igyekszem fejleszteni. Rozmaring, menta és citromfű található benne. A mentát a húsvéti kirándulásról hoztuk, az egyik útszélen találtunk sokat belőle. :) 

Képek: jó sok kavicsot, és egy állkapcsot ki kiszedtünk a földből ásás közben.







Új tyúkól

Sajnos most egy időre be kellett zárnunk a "tyukeszokat", mert eljött a kerti szezon és nagyon nem venném jó néven, ha befalatoznák a zsenge kis spenótjainkat például. Az építmény nem egy végleges konstrukció, minimális anyagfelhasználással, mondhatni permakultúrás elvekkel készült, mert minden itthon fellelhető "szemetet" felhasználtunk hozzá, és semmit sem vettünk. 

A "tojófészek" teteje egy régi szekrény ajtajából van, a többi bontásból való tégla és cserép.




Az első kísérlet túl alacsonynak bizonyult, abból kirepültek, a második már elég magas volt, csak ledőlt, a harmadik verzió lett a tuti. ;) 

Szegények nem annyira boldogok most így, de minden nap akár kétszer is szedünk nekik "zöldet" az árokparton és kapnak kukoricát is. 

Csirketraktorként nem tudom őket használni, mert nincs akkora területünk, de remélem, hogy minél előbb találunk helyet magunknak, és akkor lehet végre saját baromfiudvaruk. ;) Nagyon megszerettem őket, és azt hiszem, hogy nem fogom levágni egyiket sem. Ők az első tyúkjaim, akik túlélik a tartásmódom, így megérdemlik, hogy legalább addig éljenek, amíg meg nem... ;) 

Komposzt toalett

Nem olyan régen eljött a komposzt budink "tűzkeresztségének" ideje is. Megtelt az ásott gödör, így ki kellett üríteni. Annak ellenére, hogy mindenhonnan mást hallottam, én nagyon féltem tőle, hogy az egész büdös lesz, és nagy macera, és úgy fogom gondolni, hogy hagyjuk az egészet a fenébe. :)

Először is meg kellett építenünk a komposztálót, ami nem volt egyszerű feladat! Ádám hozta össze, és nagyon ügyesen megcsinálta, ahhoz képest, hogy nagyon béna téglák álltak csak rendelkezésre.

A gödör kiürítését is ő vállalta magára, kb. 10 talicskányi "humán erőforrás" gyűlt össze egy kb. 1,5 m3-es gödörben, kb. 5 hónap alatt, úgy, hogy ketten használtuk. Forgácsot, faaprólékot, fakérget szórtunk bele, hogy biztosítsuk az elegendő mennyiségű cellulóz jelenlétét. 

Az "anyag"-nak semmi, de semmi büdös szaga nem volt, és most sincs. Friss föld illatot árasztott mikor kiszedtük a gödörből.

Íme képekben a folyamat:









Hogyan építsünk 16 téglából álló rakéta tűzhelyet?



A fenti videó linkjét még egy téli Waldorf iskolai előadáson kaptam egy úriembertől, amit feljegyeztem a naptáramba. Mostanában valahogy a szemem elé került, és a jó idő beköszöntével arra gondoltunk, hogy kipróbáljuk, valóban működik-e?

Nekünk ilyenre sikerült:

Reggel gyorsan főztünk is rajta teát és kávét! Kicsit füstölt, de cserébe nagyon kevés fával, viszonylag nagy hőt termelt.


Gondoltuk, hogy tovább fejlesztjük, amolyan "kinti sparheltté", de ez sajnos nem sikerült, valószínűleg nem terveztünk elég alaposan. :D A képen még a "fejlesztés" folyik. (Arról szerencsére nincsen kép, amikor a századik sikertelen begyújtás után dühösen szétromboltam az egészet, majd újraéítettem az "eredetit" . :D )